Miért kell a külföldi vendégmunkást is beszervezni a szakszervezetbe?

A portás jelezte a VDSZ elnökének, Székely Tamásnak, hogy a Mi Hazánk a székház előtti járdán arról tájékoztatja a megjelent sajtót (M1 és a Mi Hazánk sajtósa), hogy a VDSZ a magyar munkavállalók érdekeivel ellentétesen cselekszik akkor, amikor igyekszik beszervezni a hazánkba tömegesen érkező fülöp-szigeteki munkavállalókat.

Ez az állítás szomorú félreértése a helyzetnek: a szakszervezetnek nem a politizálás a kiemelt feladata, hanem a dolgozók jogainak védelme. Márpedig most veszélyben vannak a jogaink – épp a harmadik országbeli munkavállalók beáramlása miatt.

Először is: arról, hogy milyen munkavállalókat enged ide a kormány, nem a szakszervezet dönt, hanem a kormány. Az, hogy sikerült annyi összeszerelőüzemet építtetnie, hogy már nincs elég munkavállaló, és ezért a Fülöp-szigetekről kell munkást behozni, a kormány dolga. Nem a szakszervezeté.

Ami viszont a szakszervezet dolga: a munkavállalók, a tagság érdekeinek megvédése.

Márpedig ha tízezrével áramlanak be a harmadik országbeli munkavállalók a munkaerőpiacra, akkor a magyar munkavállalók, a tagság érdekei veszélybe kerültek, lépni kell! Bár első látásra fura, a legfontosabb lépés ezeknek a munkavállalóknak a beszervezése. Miért is? Sorba szedtünk pár érvet.

A sok vendégmunkás miatt megszűnik a 10%-os reprezentációnk

Ha megváltoznak az erőviszonyok a munkahelyen, akkor abból komoly bajok származhatnak. A szakszervezet most azért tárgyalhat a bérről a cégvezetéssel, azért van joga bérmegállapodást kötni, és ezért tárgyalásokat folytatni, mert van kollektív szerződésünk. A kollektív szerződésnek pedig az a feltétele, hogy legalább a dolgozók 10%-a szakszervezeti tag. Ha nincs meg ez, nincs bérmegállapodás.

Ha egy ötszáz fős üzemben van ötven tagunk, az 10%-os szervezettséget jelent – azaz a munkáltatóval leülhetünk és kiharcolhatjuk a béremelésünket, a jobb munkafeltételeket, emberibb beosztást, és a többi. Erre 10%-tól ad lehetőséget a jogszabály.

Ha hirtelen megjelenik a cégnél 150 munkavállaló a Fülöp-szigetekről, akkor megszűnik a kollektív szerződésünk, illetve innentől nem kell a cégnek tárgyalnia a szakszervezettel. Hacsak a vendégmunkás nem csatlakozik maga is a szakszervezethez. Ez esetben egészen más lesz a helyzet: ha megint visszaáll a 10%, újra itt a lehetőség, jogunk van kollektív szerződést kötni, bért tárgyalni, stb.

A vendégmunkásnak van ideje túlórázni, nekünk nem annyira

A vendégmunkást nem kíséri el a családja. Jellemzően egyedül érkezik, szálláson él, munkaidőn túl sok szabadideje van. Itt, nálunk, a ráérő idejében szívesen fog túlórázni.

Legtöbbünknek ott a családunk, nem tudunk, és sokan nem is akarunk örökké túlórázni. Ha egy munkahelyen megváltozik a munkavállalók összetétele a vendégmunkások javára, jó eséllyel a munkahelyi kultúra is változni fog. A szívesen túlórázók miatt olyan munkaidő-beosztások alakulnak ki, amelyek nem kedveznek majd nekünk – egyre többet túlórázunk majd, és sajnos az sem kizárt, hogy egyre kevesebbért. Hiszen ha nincs elegendő szakszervezeti tag a munkahelyen, nem lesz beleszólásunk ezekbe a folyamatokba.

Egészség, biztonság, munkakörülmények

A harmadik országbeli munkaerő nem feltétlenül érkezik olyan munkahelyi viszonyok közül, mint amelyeket mi már kiharcoltunk magunknak. Nem biztos, hogy megkapják azokat a kedvezményeket, amelyeket mi már kiharcoltunk – és ha sokan érkeznek egyszerre, sokan állnak munkába az üzemünkben, egyik pillanatról a másikra megváltozhat a munkahelyi kultúra.

Mindez azt jelenti, hogy az eddig kiharcolt eredmények, a munkahelyi biztonsággal, munkahelyi egészségüggyel összefüggő eddigi jogosultságok gyorsan eltűnhetnek. Ez nem lehet az érdekünk. Csak úgy tudjuk megtartani őket, ha gondoskodunk arról, hogy minden munkavállaló szakszervezeti tag legyen – a harmadik országbeliek is.

Szociális dömping

Ezt a jelenséget már jól ismerik a nálunk szerencsésebb országbeli munkavállalók, szakszervezetek. Németországban, Nagy-Britanniában ezt a jelenséget – azaz a szegényebb országokból „behozott” munkaerőt – szociális dömpingnek hívják, és pontosan tudják, hogy könnyen az eddigi eredmények elvesztéséhez, a bérfejlesztés ütemének csökkenéséhez vezet.

A jelenség ellen azzal védekeznek Németországban, Hollandiában, Angliában, hogy az újonnan érkezőket igyekeznek mielőbb beszervezni, számukra ugyanazokat a jogokat biztosíttatni a munkáltatóval, mint az eddigi munkavállalóknak. Ezzel elkerülhetők a szociális dömping káros hatásai számunkra, többségi munkavállalók számára.

A mi feladatunk

Tudnunk kell, mi a mi feladatunk, és mik a mi lehetőségeink. Nincs lehetőségünk arra, hogy megállítsuk a kormányt: nem tudjuk befolyásolni, ha összeszerelő üzemek százait telepíti le Magyarországon, és szociális dömpinggel tölti fel azokat.

Az viszont a mi feladatunk, hogy képesek legyünk felmérni: ha a harmadik országbeli munkavállalók miatt csökkennek a lehetőségeink, azonnal lépnünk kell! Egyetlen megoldás kínálkozik erre: beszervezni őket is. Hiszen hosszabb távon az ő érdekük is, hogy megőrizzük a kedvezményeinket, lehetőségeinket.

Célunk a magyar dolgozók jogainak védelme! Ezért kell gondoskodnunk arról, hogy az újonnan munkába állók is szakszervezeti tagok legyenek, akárhonnan is érkeznek!